Az első találkozás... Parmezános, medvehagymás burgonyakrémleves

Életemben először idén jutottam Móni jóvoltából annyi medvehagymához, hogy kísérletezhessek vele. Egyenesen a Pilisből érkezett Brüsszelbe a frissen szedett levél, még egyszer nagyon köszönöm! Sosem gondoltam volna, hogy ekkora kultusza lesz, mert amikor jó pár évvel ezelőtt terepgyakorlaton nézegettük a medvehagymát, csak odáig jutottunk, hogy meg lehet enni... De hát meg lehet enni a vadsóskát is (mi felesben vadsóskából-kerti sóskából tesszük el télre a sóskát),a pitypangot levelet, a turbolyát, mégsem futottak be ekkora karriert.

A medvehagyma tényleg finom, különösen akkor, ha nyersen is kerül bele az ételbe. Én először a Tim Malzer-Chili és Vanília féle burgonyakrémlevest alakítottam át. Fokhagyma helyett medvehagymát tettem bele és egy kis fehérbort öntöttem hozzá. Ha a betétek közül kihagyjuk a sonkát, böjti ebédnek is jó lehet.

Hozzávalók

8 dkg vaj

6 szem közepes krumpli 

5 dkg medvehagymalevél

1 erőleveskocka

6 dl tej

6 dl víz

só

szerecsendió

őrölt feketebors

1 dl fehérbor

1dl tejszín

A tálaláshoz

pirított barnakenyér- vagy rozskenyérkockák

pirított füstöltsonka- vagy baconszeletek

reszelt parmezán

egy kis marék medvehagymalevél összevágva

A krumplit meghámozzuk és vékony karikákra vágjuk. A kockákra vágott vöröshagymát megpároljuk a vajon, majd hozzáadjuk a felaprított medvehagymaleveleket és addig kevergetjük, amíg a levelek kissé megpuhulnak. Ezután felöntjük vízzel, a tejjel és a borral. Beledobjuk a leveskockát, sózzuk, borsozzuk, kevés szerecsendiót reszelünk hozzá. Addig főzzük, ameddig a krumpli meg nem puhul. Ezután kivesszük a leves felét és összeturmixoljuk, ezzel sűrítünk majd. Visszatöltjük a levesbe, hozzáadjuk a tejszínt és még egyszer felforraljuk. Forrón tálaljuk a betétekkel.